felhívás
Az egzotikum
Egy "tudományos" és "laikus" koncepció alakváltozatai
Konferencia a Néprajzi Múzeum (Budapest) és a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke (Pécs) közreműködésével, az SzTE Médiatudományi Tanszéke (Szeged) szervezésében
Szeged, 2006. szeptember 15-16.
A klasszikus kultúratudományok az európai elit kulturális mássággal való találkozásának köszönhetik a létüket: immáron félezer éve meghatározó élmény a földrajzi felfedezések, majd a tömeges utazások során megismert távoli helyi kultúrák sokszínűsége. Ugyancsak markáns hatást gyakorolt az európai gondolkodásra egy időben későbbi "találkozás", az európai paraszti kultúra regionális változatainak felfedezése. E két kapcsolódás kulturális jelentősége nehezen felmérhető, annyi azonban mindenképpen nyilvánvaló, hogy hosszú távra meghatározták a nyugati társadalmak alakulási trendjeit.
Az egzotikum vonzása eleinte olyan erővel ejtette rabul a tudományos tekintetet, hogy teljes körűnek hitt leírása után a vágyott távoli világokkal való nagymérvű azonosulás igénye (illetve koncepciója) is megjelent. A saját környezet egzotikus másként való tematizálása, majd az erre történő reflexió hozhatta csak el a hazatérés, az exotic no more hazataláló fordulatát. Már ahol elhozta.
Újabb fordulatot jelentett az egzotikumnak, mint valamely elveszettnek hitt valóságszelet túlélő variánsának (vagy másolatának?) újrafelfedezése. Mindez óhatatlanul utat nyitott ahhoz, hogy egyes diskurzusok a saját világ lehetséges referenciapontjává emeljék az egzotikust, a megvetett valóság helyett egy igazabb világot keresve benne. Ez megteremtette az egzotikust saját közvetlen környezetünkben: jelenünk sajátos ellentétévé emelve múltunk egzotikumát illetve versengő rész-diskurzusokra törve szét az egzotikusról való beszédet. Az elmúlt évtizedek társadalmi változásaira reflektálva, a legjelentősebb egzotikumgeneráló és -fogyasztó rendszer, a turizmus a tudományos kutatások legitim témájává vált.
A hazai tudományosság jókora késéssel fedezte fel, hogy turizmus jelenségét nem pusztán gazdasági szerepe miatt érdemes vizsgálni, hanem a későmodernitás számos kiemelkedően fontos jelensége jobban megérthető rajta keresztül, noha sokáig csak normatív kritikával kezelték. A jelen konferencia ugyanakkor nem előzmények nélküli: immáron majd egy évtizede több hazai kutatói közösség tűzte ki célul a turizmus empirikus alapú, társadalomtudományos vizsgálatát. Ennek során különböző rendezvényeken és kötetekben foglalkoztunk a turizmussal mint kulturális rendszerrel, a turizmus és kommunikáció kapcsolatával, a helyek, tárgyak, képek illetve a hagyomány és eredetiség összefüggéseivel. Az előadások sok szálon kapcsolódtak a turizmus és a hagyomány- és identitásalkotás jelenségeit konkrét helyszíneken (Káli-medence, Dél-Alföld, Erdély, Gyimes) keresztül feltáró kutatásokhoz.
A mostani konferencia célja is hasonló: a kérdés elméleti vonatkozásai mellett konkrét eseteken keresztül szeretnénk bemutatni, hogy milyen szerepet játszik az egzotikum az utazások és a turizmus rendszerének létrejöttében és fenntartásában, s fogalma hogyan változott meg a későmodern társadalmi viszonyok körülményei között. Az előadások javasolt témái a következők:
- Hogyan függ össze az egzotikum tapasztalatának és fogalmának kialakulása az utazások történetével? Mi a kapcsolat az etnográfiai tudás és az etnográfiai tudományos kompetencia kialakulása, valamint az utazások összetett, sokféle hagyománya között? A tudományos és a laikus egzotikum-képzetek milyen történeti formáit különböztethetjük meg?
- Milyen képi, tárgyi és narratív formákban fejeződik ki az egzotikum? Vannak-e speciális tárgyi, képi és textuális egzotikumformák, illetve stílusok?
- Mi a szerepe a turizmus kialakulásában és fenntartásában a modern és későmodern társadalom egyre inkább diverzifikálódó egzotikum-keresésének? Milyen egzotikum vonzza napjaink utazóit, és milyen rendszerek működtetik ezt? Milyen helyszíneken/-ben látja meg napjaink utazója a vonzó másságot?
- Mióta beszélhetünk egyáltalán az egzotikus vonzásáról? Mikor jelent meg és hogyan vált az egzotikum az utazás/turizmus alapvető motivációjává? Mi a szerepe az irodalomnak és a sajtónak a turizmus egzotikumának létrejöttében, alakulásában? Hogyan jönnek létre a médiatársadalom különféle virtuális tereiben az egzotikum szigetei? Hogyan befolyásolta a nemzeti történeti kánon és a nemzeti tájtudat a kialakuló turizmust?
- Hogyan jelenik meg az egzotikusra távolról emlékeztető, mégis egyre inkább hétköznapivá váló kulturális sokszínűség közvetlen környezetünkben? Mi a migráció szerepe az egzotikus és nem egzotikus hétköznapi felismerésében? Milyen módon válhatnak a fogyasztás, a művészi önkifejezés vagy a vallás egzotikus formái társadalmunk mindennapi jelenségeivé?
- S mi lehet a nyilvánvaló(nak tűnő) egzotikuson túl? Saját társadalmaink egzotikus részleteinek felfedezése vagy hétköznapi részleteinek egzotikusként való újjászületése szintén figyelmet érdemel. Van-e értelme a közeli egzotikumáról beszélni, s ha igen, ennek milyen összefüggései vannak a távoliságból fakadó egzotikummal?
- Hogyan írhatók le e folyamatok mozgatórugói, azon "ügynökségek", amelyek valóságos "egzotikum-kultúrákat" éltetnek? Mi számít "egzotikumnak" e rendszerek szereplői számára és mit állítanak ezzel szembe mint "hétköznapit", "sajátot", "civilizáltat"? Leírható-e, értelmezhető-e az egzotikus tapasztalat? Hol húzódnak a személyes, a saját társadalom és a más világok egzotikumai közötti határok? Hogyan jön létre egyáltalán az egzotikum érzése? Mi a szerepe a világ megismerésére törő világunkban az egzotikumnak?
Kérjük, tervezett, körülbelül 20 perces előadásának fél-egy oldalas összefoglalóját az alább megadott címre szíveskedjék elküldeni (akár elektronikus, akár postai úton) legkésőbb 2006. június 15-ig. Az összefoglaló az előadó neve és az előadás címe mellett tartalmazza a szerző elérhetőségét is! A konferencia végleges programját, amely a témában megjelentetni kívánt tanulmánykötet váza is lesz egyben, a beérkezett javaslatok alapján a konferencia szervezői állítják össze. Az elfogadott előadások szerzőit írásban értesítjük.
Fejős Zoltán, Szijártó Zsolt, Pusztai Bertalan
Cím:
Pusztai Bertalan
SzTE Médiatudományi Tanszék
6722 Szeged, Egyetem utca 2.
bpusztai (kukac) primus.arts.u-szeged.hu
Konferencia felhívás letöltése:
- DOC formátumban (2 oldal / 84 kbyte)
- PDF formátumban (2 oldal / 56 kbyte)